2016. okt 22.

A titokzatos ELENA – avagy hogyan kerülhetnek egy cég érdekeltségébe majd fél Dunántúl energiahatékonysági beruházásai

írta: Körtvélyfáy Menyhért az LMP tatabányai képviselője
A titokzatos ELENA – avagy hogyan kerülhetnek egy cég érdekeltségébe majd fél Dunántúl energiahatékonysági beruházásai

led_varna.jpg

„Kaposvár, Zalaegerszeg, Veszprém, Dunaújváros, Tatabánya és Szombathely annak érdekében fog most össze, hogy a közös fellépéssel az eddigieknél is nagyobb hatékonysággal valósíthassák meg az energia-megtakarítást célzó beruházásaikat, amely által a megyei jogú városokban folyamatosan csökkenthetők lesznek az energiaköltségek.” - olvasható a városi honlapon megjelent posztban.

A rövid híradásból azonban sok minden nem derül ki. Nem tudhatjuk meg, hogy miért is volt szükség a hat megyei jogú város összefogására. Szóba sem kerül ELENA /pedig kéne/, mint ahogy az sem hogy mire és mennyi pénzt nyerhetünk ELENA-val, de nem tudhatjuk meg, hogy mennyibe fog ez kerülni nekünk, mint ahogy azt sem, hogy ezek a fantasztikus beruházások hogyan fognak megvalósulni, és vajon ki lesz ennek az egésznek az igazi nyertese.

Vegyük hát sorra:

 1. Miért volt szükség a hat város összefogására? 

A varázsszó: ELENA. Ez az Európai Fejlesztési Bank /EIB/ és az Európai Unió Bizottságának közös támogatásfejlesztési programja, mely energiahatékonysági beruházások projektfejlesztési munkái végrehajtásának támogatására szolgál. Feltétel: min. 30 millió eurós, azaz több mint kilencmilliárd forintos beruházási összeg. Ez nem kevés, egy városnak nehéz ilyen összegű beruházást összeszedni, ezért a fenti hat város létrehozott egy konzorciumot. Ennek keretében összeadogatják kinek milyen beruházásra volna szüksége, itt egy iskola energetikai korszerűsítése, amott egy városrész közvilágításának modernizálása és így tovább így már könnyebben összejön a  minimum 9 milliárdos csomag.

2. Mire és mennyi pénzt nyerhetünk az ELENA-val?

Mint fent már olvasható, EIB és az EU Bizottságának programja alapján támogatás az energiahatékonysági projektfejlesztés munkáinak végrehajtására igényelhető, magára a beruházásra nem. A beruházás összegének maximum 4%-ára lehet pályázni, így a minimális 30 millió eurós, erősen kerekítve 9 milliárd forintos beruházás esetén 360 millió forintot jelent. A pályázathoz azonban 10% önerő szükséges, így fenti példánál maradva a tényleges támogatás 324 millió Ft, a hat városra. 

3. Mennyibe is kerül nekünk?

Az összes város /konzorciumi tag/ egyenként 8 milliót fizet, ezt a konzorcium a pályázat előkészítésére használja fel. Ezt követően, ha az EIB pozitívan bírálja el a pályázatot akkor a megítélt támogatás 10%-nak megfelelő önrészt kell biztosítani, fenti példánknál maradva 36 millió forintot, ami városonként hatmillióra jön ki /ez azonban csak egy elméleti átlag, a ténylegesen fizetendő hozzájárulás az adott városra jutó beruházási összköltség arányától függ/. Szintén a fenti példánál maradva átlagot számolva tehát városunkra 14 milliós költség jut.

4. Hogyan történik maga a beruházás, illetve ki finanszírozza az egészet?

A megkötött konzorciumi szerződés szerint, a minimum 9 milliárdos beruházást egy közös közbeszerzési eljárás során kiválasztott ESCO cég végezheti el. A beruházás költségeit a kiválasztott ESCO cég viseli, amit az energetikai korszerűsítésből származó megtakarításokból törleszthetnek az önkormányzatok.

5. Ki járhat rosszul, és ki lehet az igazi nyertes?

A kis és közepes – akár helyi vállalkozók – járhatnak rosszul, hiszen ők nem rendelkeznek olyan jelentős anyagi forrásokkal, melyek segítségével előfinanszírozhatnának egy több milliárdos beruházást, illetve ennek elvégzésére nem rendelkeznek megfelelő kapacitással, így legjobb esetbe is csak alvállalkozói lehetnek a nyertes cégnek. Igazán jól pedig az tőkeerős cég jár, aki egycsapásra elnyeri a hat megyei jogú város piacát az alábbi szolgáltatások, beruházások területén:

- önkormányzati középületek komplex épület-energetikai felújítása;

- a közvilágítás kapcsán az elavult lámpatestek cseréje LED-es világítótestekre, a közvilágítás „okosítása”

- okoshálózati mérőműszerek telepítése, központosított rendszerirányítás és hálózatvezérlés létrehozása, valamint működtetése.

Mindez nem ígérkezik kis falatnak, hiszen minimum 9 milliárdról van szó, de a konzorciumot vezető Kaposvár polgármestere Szita Károly már már 40 milliárdos beruházásban reménykedik.

Bizonyára nem a médiából is jól ismert „kormányközeli” cégek lesznek ennek az egész üzletnek a fő haszonélvezői.

Minderről részletesen itt és itt /12.o./ 

 

Szólj hozzá

politika energiahatékonyság Kaposvár Szombathely LMP Dunaújváros Veszprém Lehet Más a Politika Tatabánya Zalaegerszeg