és a kínálat:

szennyvízszippantás – Tata 1.142 Ft vs. Tatabánya 4.500 Ft  - hogy miért fizetjük a szükséges többszörösét arra választ nem kaptam, ha csak nem azt, hogy ennyiért közbeszereztük.

lakásbérlet – közjegyzői okiratba foglalás saját költségen – a közjegyzői okiratba foglalás nem feltétlenül rossz, azonban figyelemmel kellett volna lennünk azokra a családokra, akiknek ez jelentős terhet jelen – költségmegosztás, vagy átvállalást javasoltam, hiába.

étkezési díjak emelése – újabb tízmilliók a Kölyök Kft-nek, önkormányzati ellenőrzés nélkül.A normatíva emelés iránti igény akár jogos is lehet, de annak ellenőrizetlen felhasználását nem tudjuk támogatni.

válás a Volántól – saját úton, de mennyiért? A kérdés áttekintése a szolgáltatási szerződés közeli lejáratára tekintettel elodázhatatlan volt, azonban a /több/százmilliós költségvonzat ellenére a felelős döntéshez szükséges információkat nem kaptuk meg. Úgy tűnik ez csak az LMP-t zavarta.

Menekülttábor Tatabányán? – nemek és miértek

Szennyvízszippantás – Tata 1.142 Ft vs. Tatabánya 4.500 Ft

A harmadik napirendi ponttal kezdem, ami a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtését szabályozta volna, és amelyet végül is a rendelettervezet pontatlan megszövegezése miatt le kellett vennünk a napirendről. Amit igen csak furcsállottam az a szolgáltatási díj mértéke. Találomra megnéztem, hogy 10 másik településen mennyibe kerül ugyan ez a szolgáltatás – amit egyébként az érintettek kötelesek az önkormányzattal szerződött cégtől, az önkormányzat által meghatározott díjért igénybe venni, és az árak átlaga 2660 Ft-ra jött ki, a tatabányai 4500 Ft-tal szemben. A legolcsóbbnak Tatát találtam a maga 1142 Ft-os díjával, de nem sokkal maradt el tőle Cegléd és Mór sem /1325-1350/, de Budapesten is csak 1634 Ft-ba kerül ez szolgáltatás. A magas szolgáltatási díjat firtató kérdésemre csak annyi választ kaptam, hogy közbeszerzési pályázaton választották ki a szolgáltatót, és kedvezményesebb ajánlat nem érkezett, mondjuk nem is volt több eredményes pályázó, így nem csoda hogy a tatabányai lakosok többszörösét kénytelenek kifizetni a pályázat nyertesének mint más szerencsésebb település lakosai.

Lakásbérlet – közjegyzői okiratba foglalás saját költségen

Ismét a közgyűlés elé került a lakások bérletéről szóló rendelet módosítására vonatkozó javaslat, ami néhány apróbb módosítást tartalmazott, például leszállították a piaci alapú lakások igényjogosultságának alsó határát a mindenkori nyugdíjminimum 2,5 szeresére. Új rendelkezés, a lakásbérleti szerződések közjegyzői okiratba foglalásának „ösztönzése” a szociális alapú bérlakások esetében is, mely a bérlő költségére történik. A szerződések közjegyző általi közokiratba foglalásának nagy előnye, hogy a szerződéses kötelezettséget megszegő, ez által az önkormányzatnak kárt okozó bérlőkkel szemben mindenfajta bírósági eljárás nélkül végrehajtás kezdeményezhető. E rendelkezéssel kapcsolatban az volt a legfőbb kifogásom, hogy mindezt a bérlő költségére követelik meg. Akinek már volt dolga közjegyzővel, az tudhatja, hogy nem néhány ezer forintért dolgoznak, egy ilyen közokirat elkészítése 25-30 ezer forint körül lehet. Ez nem tűnik megfizethetetlen összegnek, de sok olyan család él városunkban is, akiknek jelentős terhet jelent. Azt kértem a közgyűléstől, hogy ezt a költséget részben, vagy teljes egészben vállalja át a rászorultak esetében, de nem kaptam pozitív választ. Azt már megszokhattam, hogy a Fidesz-Kdnp-s képviselők szociális érzékenysége messze elmarad az általam elvárható mértéktől, de úgy gondolom, hogy a magukat baloldalinak valló pártoknak kutya kötelességük lett volna támogatni egy ilyen kezdeményezést. Amit szintén felháborítónak tartottam a közjegyzői okirat elkészítésére kitalált ösztönzési rendszer, melynek következtében az a pályázó, aki ezt nem vállalja el, szinte biztos, hogy nem nyerhet. Ismét felvetettem azt az anomáliát, hogy a piaci alapon odaítélt önkormányzati bérlakások díja olcsóbb, mint egyes szociális alapon odaítélt önkormányzati bérlakás bérleti díja.

Étkezési díjak emelése – újabb tízmilliók a Kölyök Kft-nek, önkormányzati ellenőrzés nélkül.

Ezt követően került napirendre a nevelési oktatási intézmények és bölcsődék étkezési nyersanyagköltségének és intézményi térítési díjának meghatározása c. napirendi pont. A nyersanyag normatíva emelésére a városunk közintézményeinek zömében /és sok más megyei intézményben/ szolgáltatást végző Kölyök Kft. kérésére került sor. A Kft. 8%-os emelést kért, kérését azzal indokolta, hogy szeptembertől olyan jogszabályi rendelkezésekből eredő kötelezettségei vannak, melyek teljesítése számára jelentős plusz költségekkel járnak. Végül az előterjesztő 3,5%-os emelésre tett javaslatot, melyet a közgyűlés elfogadott, azaz a jövőben ennyivel kerül majd többe az étkeztetés. Én nem tudtam elfogadni a javaslatot, melynek oka elsősorban a szolgáltatóval szembeni bizalmatlanságom. A Kölyök Kft. által nyújtott étkeztetéssel kapcsolatos sajtóhírek, valamint a lakossági panaszok miatt – mindenfajta emelést megelőzően – egy olyan minőségellenőrzési rendszert tartottam volna fontosnak kialakítani, melynek segítségével napi szinten győződhettünk volna meg arról, hogy a gyermekeink étkeztetésére szánt összeg valóban arra fordítódik, amire szánjuk. Nincs jogom azt állítani, hogy ez nem így van, egy ilyen jellegű szolgáltatást nehéz úgy biztosítani, hogy ne legyen rá panasz, azonban azt állítom, hogy az önkormányzatnak kötelessége volna kidolgozni egy olyan ellenőrzési rendszert, melynek segítségével kizárható lenne ennek még a gyanúja is. Ennek hiányában, a szolgáltató díjemelési kérelmét nem állt módomban támogatni, és e minőségellenőrzési rendszer kialakításáig a jövőben is így fogok tenni minden hasonló jellegű előterjesztés esetében.

Válás a Volántól – saját úton, de mennyiért?

Ezt követően került sorra a mai nap legfontosabb „A helyi közlekedési stratégia” c. napirendi pont. Az előterjesztésben megtévesztő módon az szerepelt hogy I. forduló, de valójában már most meghoztuk azt a döntést mely alapvetően meghatározza városunk helyi tömegközlekedésének jövőjét. Magának a témának a megvitatása azért vált időszerűvé, mert 2016 végével lejár a jelenlegi szolgáltatóval kötött szerződés, így lehetőségünk nyílt arra, hogy a jelenlegitől eltérő módon tegyünk eleget feladat ellátási kötelezettségünknek.  És hogy milyen összegről beszélünk csak néhány szám a jelenlegi szolgáltató tavalyi évi bevétele 1.022 millió forint volt, kiadása 1.213 Ft. Ebből önkormányzati támogatás 200 millió forint – azaz a helyi tömegközlekedés biztosítása ennyibe került városunknak. Jegyárakból 565 milliós bevétele volt a cégnek, és még az államtól kapott 214 millió forintot. A kérdés tehát az, hogy milyen módon tudjuk feladatunkat ellátni úgy, hogy a szolgáltatás színvonala ne csökkenjen – vagy az előterjesztés szerint még javulna is – költséghatékonyabb módon /az előterjesztés szerint éves szinten a jelenleginél 110 millió forinttal olcsóbban végezve a feladatot/.

A helyi tömegközlekedés biztosításának ellátása három módon látható el:

a) pályázat kiírása közfeladat ellátására /jelenlegi helyzet/

b) helyi közlekedésszervező létrehozása /Budapest/

c) önkormányzati érdekeltségben lévő helyi közösségi személyszállítást végző társaság létrehozása /Pécs, Kaposvár, Debrecen/

E három lehetőség közül kellett tehát választanunk egyet, mely legjobban megfelel fenti elvárásainknak. Az persze, hogy a tömegközlekedés ellátása nyereséges üzlet legyen nem reális, azonban nem mindegy hogy hány száz millióval kell hozzájárulnunk működtetéséhez. Ahhoz, hogy a három lehetőség közül a legjobbat ki tudjuk választani megfelelő módon össze kell tudjunk hasonlítani azokat. Ennek kapcsán

a) lehetőséggel az a probléma, hogy legfeljebb a jelenlegi feltételeket tudjuk alapul venni, azt hogy egy közbeszerzési eljárást követően milyen feltételekkel tudnánk szerződést kötni a 2017-el kezdődő időszakra nem, bár valószínűsíthető, hogy a jelenleginél kedvezőtlenebb ajánlatokat kapnánk

b) megtakarítás 45 millió forint, de kérdéses hogy magát a közszolgáltatást milyen vállalkozási díjért tudnánk megrendelni

c) az előterjesztésben a legjobban kidolgozott megoldási javaslat, mely a jelenlegi költségekhez képest 110 millió forintos megtakarítást prognosztizál

A c) javaslathoz tartozik egy üzleti költségterv is, azonban ez a terv alapvetően hibás ugyan is a számítás alapját a jelenlegi szolgáltató adatai adják, ők azonban egészen más üzleti környezetben más lehetőségekkel, feltételekkel végzik a szolgáltatást.

Mit is értek ez alatt.

• vegyük az szolgáltatás egyik alap tényezőjét a szolgáltatás nyújtásához szükséges buszok számát. Ezt papíron a jelenlegi szolgáltató 37 busszal végzi, de ha megnézzük, hogy hány piros busz közlekedik helyi közlekedési feladatokat ellátva láthatjuk, hogy a jelenlegi szolgáltató sem tudja megoldani a szolgáltatást 37 busszal, ahhoz az eszközparkjából be kell vonni egyéb buszokat is. A szükséges busz szám 38, de inkább 39, ami máris 10 milliós plusz költség.
• számunkra az az üzemanyagköltség is a túl optimistának tűnik ténylegesen főként az újabb típusoknál – melyeket vásárolni szándékozunk – eléri a 45-50 litert
• döntő tétel az alvállalkozói költség, nehezen hihető, hogy ma 343 Ft/km vállalkozói díj ellenében bárki elvállalná helyi közlekedésben, 10 éves buszokkal. Az előtejesztést szolgáltatóként a VT Arivat említi, az ő díja 600-900 Ft között van
• javítási költségek legalább 15%-al magasabbak mint a jelenlegi, és amit a tervezet tartalmaz
• javítás saját műhelyben a modern diagnosztikai műszerek költsége miatt nem oldható meg, /hacsak nem sikerül egyetlen típusból megvásárolni a kívánt számú buszt, ami gyakorlatilag kizárt/. Jól felszerelt gépjárműjavító műhelye, és több évtizedes gépjármű javítói-karbantartói gyakorlata ellenére a jelenlegi szolgáltató is kénytelen az új járműveit márkaszervízben javíttatni. Idegen műhelyek nem alkalmasak erre a feladatra, ezek ugyan is főleg kamionokkal foglalkoznak. A fiatalabb életkorú járművek javítási költsége jóval magasabb a jelenleginél, mint ahogy a javítás időtartama és a meghibásodások száma is.
• buszpark beszerzése – a tervezet szerint indulásra 21 csuklós autóbuszt vásárolnánk, azonban a csuklós busz hiányzik mind a haza, mind a nemzetközi piacról, a pécsi helyi közlekedést végző vállalat azért volt kénytelen megváltoztatni a menetrendjét, mert nem tudott kellő számú csuklós buszt vásárolni. A csuklós buszok szóló busszal történő kiváltása jelentősen megnövelhetik mind a személyi, mind az anyagi jellegű kiadásokat.
• a terv nem tartalmaz szociális épületeket, ez a telephelyi két konténerrel nem oldható meg, jelenleg három ilyen szociális épület áll az autóbuszvezetők rendelkezésére

Látható, hogy a mellékelt üzleti terv erősen kétségessé teszi a 110 milliós megtakarítást és még nem beszéltünk az eszközbeszerzéshez, telephely kialakításához fűződő beruházási költségekről. Erre az előterjesztésben 860 millió forint van előirányozva, de a tényleges bekerülési költsége megvalósulás esetén már könnyen 1 milliárd fölé kúszhat. Ennek az összegnek csak a kamatterhe 40 millió forinttal kezdődik, és tőketörlesztés vagy lízing díj szintén évi 80 millió forint.

A saját helyi tömegközlekedési vállalathoz kapcsolódó lehetséges üzleti kockázatokról a pécsi példát hoznám fel - bár az összehasonlítás nehéz, hiszen egészen más volumenben szolgáltatnak -, ahol is az önkormányzat a tavalyi esztendőben a tulajdonában lévő közlekedési vállalatot 1550 millió forinttal támogatta, és még így is több mint kétszázmilliós veszteséggel zárta az évet a cég, melyért szintén az önkormányzatnak kell helyt állnia.

Könnyen előfordulhat, hogy amit most megtakarítást látunk, az valójában többletköltséget fog jelenteni, és a tömegközlekedés finanszírozására kifizetendő tíz vagy százmilliók nagyon fognak hiányozni máshonnan.

Éppen ezért – az üzleti kockázat minimalizálása érdekében – fontos lett volna a lehető legtöbb információval rendelkeznünk a legjobb döntés meghozatala érdekében. A legnagyobb segítséget az önkormányzati tulajdonban lévő közlekedési vállalatok beszámolói eredménykimutatásai jelenthették volna, de ezek még összefoglaló szinten sem szerepeltek az előterjesztésben, holott beszerzésükre feldolgozására bőven lett volna ideje az előterjesztést előkészítő bizottságnak mely a munkáját már márciusban megkezdte. Persze az is lehet, hogy voltak-vannak ilyen anyagok, csak azok inkább veszteségekről számolnak be, melyeknek az előterjesztéshez történő csatolása nem szolgálta volna a javaslat elfogadását.

Az elégtelen információk ellenére az LMP-t kivéve a közgyűlés minden pártja megszavazta azt a javaslatot, hogy a T-Szol készítse elő az önkormányzati tulajdonban lévő vállalat létrehozásához szükséges részletes üzleti terveket. Ezzel gyakorlatilag eldőlt, hogy Tatabányán egy önkormányzati tulajdonban lévő cég fogja végezni a helyi közlekedéssel kapcsolatot szolgáltatásokat. Az LMP szerint ez a döntés felelőtlen, a képviselők a megfelelő információk hiányában hozták azt meg. Csak remélni tudjuk, hogy ezzel nem vesz a nyakába éves szinten akár százmilliós nagyságrendű többletterhet a város. Csak hát egy képviselő döntéseit reménykedésre nem alapozhatja. Legalább is, ha felelősséggel teszi azt. 

Menekültszállás Tatabányán – nemek és miértek

Nagy vitát váltott még ki a baloldali szövetség tagjának Lusztig Péter DK-s képviselőnek az átmeneti menekültszállás létesítéséről szóló egyéni indítványa is. Persze ez nem is csoda, hosszú-hosszú ideje kérdés nem foglalkoztatta ennyire a közvéleményt. Számomra kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy az előterjesztés a DK politikai „offenzívája”, a párt önkormányzati képviselőire kiosztott kötelező feladat. A DK-s javaslatot a baloldali szövetség másik pártja az MSZP sem támogatta, frakcióvezetője Zsidek Ferenc nemtetszését fejezte ki, arra vonatkozóan hogy a közös frakció DK-s tagja az előterjesztésről vele nem egyeztetett. Nem csoda hogy a téma előkerülése kellemetlenül érintette az MSZP képviselőit, hisz számukra ez meglehetősen kényes politikai téma, mellyel kapcsolatban ők inkább maszatolnának, míg választóik többsége határozottan ellenséges a menekültekkel szemben. A Fidesz-KDNP-s képviselők a kormánypropagandának megfelelő nézeteket hangoztattak többnyire, bár közöttük is voltak, akik gyakorlatias szempontok alapján támadták az elképzelést, és bár keményen kritizálták Lusztig Péter képviselőtársuk javaslatát, azt határozottan a jó ízlés határain belül tették. A jobbik képviselője szintén hozta a tőle várható formát, indulattal teli hozzászólásában szólította fel Lusztig Pétert a képviselői mandátumáról történő lemondásra. Magam nem láttam igényt az átmeneti menekültszállás létesítésére – ahogy képviselőtársaim sem – és egyebekben sem láttam megalapozottnak az előterjesztést, nem volt meghatározva a megvalósítás költségvetési vonzata, nem volt meghatározva hogy kik, milyen körülmények esetén, milyen időtartamban tartózkodhatnának a menekültszálláson, és ami a legfontosabb, nem volt lakossági egyeztetés, márpedig az LMP nem tudja támogatni menekültszállás létesítését egyetlen olyan településen sem, ahol a lakosság többsége nem támogatja azt.