2017. már 12.

Lassú gyilkos Tatabányán

írta: Körtvélyfáy Menyhért az LMP tatabányai képviselője
Lassú gyilkos Tatabányán

2-azbeszt-vedooltozek-web-fotolia.jpgKép: www.hazforum.hu 

Sokan tudnak róla, mégis kevés szó esik a tatabányai lakóházak azbeszt szennyezettségéről. Azbesztózis, tüdőrák, mesothelioma ezek azok a betegségek, melyek kialakulása egyértelműen köthető a sok helyütt csak lassú gyilkosnak aposztrofált - egykor korszerűnek számító - szigetelőanyaghoz. Városunkban a dózsakerti, és a sárberki lakótelepeken mintegy 2.150 lakást - és a statisztikai átlagot alapul véve - több mint 5.000 lakost érint közvetlenül. Ők azok akik az épületek alagsorában, közös helyiségeiben, tárolóiban nap mint nap tehetik ki magukat a szórt azbeszt súlyos légzőszervi megbetegedéseket okozó hatásának. 

A helyzet persze nem csak az érintett lakosok számára ismert, tud arról a városvezetés is. 2007-ben meg is kezdődött egy háromlépcsősnek tervezett azbesztmentesítési program, melynek első szakaszában - zömében EU-s támogatásból - a bánhidai lakótelepen megtörtént 31 lépcsőházban 435 lakás és 128 garázs a mentesítése, melynek összköltsége meghaladta a 200 millió forintot, azóta azonban érdemi eredményről nem számolhatok be. A város 2008-tól 2014-ig hatályos II. Környezetvédelmi Programjában az azbesztmentesítés a legmagasabb - különösen aktuális kategóriába került besorolásra - ennek ellenére az ügyben előrelépés nem történt. A város 2015-től 2020-ig hatályos III. Környezetvédelmi Programjában továbbra is feladatként került meghatározásra a dózsakerti és sárberki épületek azbesztmentesítése, ennek előrehaladtáról azonban semmi információval nem rendelkezhetünk, valószínűleg azért, mert nem ezen időszak alatt sem történt semmi. 

Annak érdekében, hogy legalább egy lépéssel közelebb kerüljünk a megoldáshoz, még az elmúlt év decemberében javasoltam, hogy a közgyűlés az idei év első felében vegye napirendjére az azbesztmentesítés ügyét, javaslatom azonban nem kapta meg a szükséges többséget. Mivel a lakosság majd 10%-a érintett, ezért az azbesztmentesítés ügyét nem kívántam/kívánom annyiban hagyni. Első lépésként levélben kerestem meg a polgármestert urat az azbesztmentesítéssel kapcsolatos városházán fellelhető információkhoz való hozzáférést, illetve az illetékes ügyintézővel való megbeszélést kérve. Kérésemet az elmúlt hónap 16-án személyesen juttattam el a polgármesteri hivatalba, azóta semmilyen válasz nem érkezett. Meglehet az illetékesek úgy vélik, ha nem beszélünk valamiről, akkor az nincs is, pedig van. Kisgyermek korunkban elegendő volt a paplan alá bújnunk a fantáziánkban létező szörny elől, azonban a tatabányai lakóépületekbe épített azbeszt nem csak a képzeletünkben létezik, jó volna ha ez végre tudatosulna a városvezetésben, valamint a javaslatom ellen szavazó képviselőtársaimban is.

Persze megértem, hogy kényes kérdésről van szó. Egyrészt, mivel a mentesítésre váró felület kis híján 18.000 négyzetméter, ennek megfelelően mentesítés költsége elérheti vagy meghaladhatja akár a 700 millió forintot is. Ez bizony még egy Tatabánya nagyságú, és költségvetésű városnak is nagy falatnak tűnik. Ráadásul ezt a jelentős összeget zömében magántulajdonban lévő ingatlanok mentesítésére kellene fordítani. Másrészt azonban azt is be kell látnunki, hogy ekkora összeget önerőből az érintett lakóközösségek képtelenek lennének előteremteni, és bizony több ezer ember egészsége lehet a tét. Az utolsó utáni pillanatban járunk, a Tatabányán használt, és az egészségre legveszélyesebb kék azbeszt 20-25 évig stabil, azt követően rostjaira hullik és a védőburkolat sérülése után a levegőben kerülve súlyos egészségkárosodást okozhat. 

Megoldás lehetne, hiszen az ígéretek szerint  az elkövetkezendő néhány évben szinte számolatlanul érkeznek majd a milliárdok városunkba. Kár hogy erre nem jut egyetlen fillér sem. 

Oszd meg, hogy még többen olvashassák!

Szólj hozzá