Zárható szemetes kukák Tatabányán

Tavaly nyáron a közgyűlés többsége megszavazta, hogy kötelezi a társasházakat saját költségük terhére a szemetes kukák zárhatóvá tételére, vagy elkerítésére. Erre az önkormányzat a társasházaknak idei év június 30-ig adott határidőt. Már a tervezet elfogadásakor sejteni lehetett, hogy a döntés nem lesz túl népszerű a lakosság körében. Az azóta eltelt időszak során megtartott lakógyűléseken a lakosság indulatosan utasította el, ezt az újabb nem is csekély összegű sarcot.  A közös képviseletek előzetes becslései alapján szemetesedényeknek otthont adó legegyszerűbb felépítmény - bódé - költsége is meghaladhatja a 300 ezer forintot, a karbantartásukra, tisztán tartásukra fordítandó éves költség pedig elérheti a 100 ezer forintot is. 

Fenti kép alapján minden különösebb magyarázat és győzködés nélkül is belátható, hogy a kukák elkerítése, vagy lezárása városunk köztisztaságának javulásához túl sokkal nem fog hozzájárulni. 

Ettől eltekintve is számos egyéb kérdést vet fel az önkormányzat döntése:

1. Ha úgy döntene a lakóközösség, hogy hozzájárul a hulladék gyűjtő edényzet elkerítésére szolgáló felépítmény kivitelezéshez, milyen területen történjék az? Ki fogja – és mikor – a felépítmények területét kijelölni, különös tekintettel a közlekedésbiztonsági szempontokra?
2. Kinek kell gondoskodni a kukák, vagy az elhelyezésükül szolgáló felépítmény nyitásáról, zárásáról az ürítés időtartamára? Ha a szolgáltató, akkor kiszámolták-e, hogy mennyivel fog növekedni az ürítés időtartama, ez mennyi plusz gépjárművet, és munkaerőt igényel, és ha a társasház, akkor ki fogja az ehhez szükséges alkalmazott munkabérét fizetni?
3. Miként lesz elkerülhető, hogy Tatabánya ne váljék a kukának otthont adó bódévárossá, hiszen a szabályozás a kivitelezésre vonatkozó megkötést nem tartalmaz? A különböző, valószínűleg a lehető legnagyobb költséghatékonyság jegyében fogant több száz felépítménynek milyen hatása lesz az utcaképre, városképre?
4. A kukák lezárása, vagy zárható felépítményben történő tárolása miként akadályozza meg, hogy a renitens hulladéklerakó személyek a megunt háztartási hulladékukat ne tegyék le a lezárt kuka, vagy a kukáknak otthont adó bódé mellé?
5. Milyen módon kívánja önkormányzatunk szankcionálni a szemetes edények zárhatóvá tételéről, vagy elkerítéséről nem gondoskodó társasházakat?
6. Jogilag aggályos lehet a rendelet azon része, mely olyan esetekben is a társasházakat kötelezi a hulladékgyűjtő edényzet elkerítésére, vagy zárhatóvá tételére, amelyekben a társasházak semmilyen jogviszonyban nem állnak a hulladék gyűjtését végző szolgáltatóval, hiszen azokkal a lakók egyénileg szerződtek. Meglévő jogviszony hiányában miként lehet kötelezettséget róni az ügyben semmiféle érintettséggel nem rendelkező harmadik félre?
7. Jogilag aggályos lehet a társasház  - a társasház karbantartására, fenntartására beszedett közös költség egy részének felhasználásával - egy a közterületen lévő építmény elkészíttetésére való kötelezése.
8. Nem tudjuk, hogy a szolgáltató jogosult-e – adott esetben a vele semmilyen jogviszonyban nem álló – társasház képviseletnek kiadni az érintett hulladékgyűjtő edényzet használóinak adatait, hiszen azok között lehetnek a társasházhoz nem tartozó vállalkozók, gazdasági társaságok akiknek a hulladék gyűjtőedényzetekkel kapcsolatos költségekhez történő hozzájárulása joggal várható el.

Tatabánya Ifjúság út - Vajon mennyire fogják el majd a kilátást, a szemeteskukák köré emelt bódék? 

A társasházak jelentős része – dacára az évek óta folyó rezsicsökkentésnek, és állítólagos életszínvonal emelkedésnek – szegény mint a templom egere. Ezekben a társasházakban közös költséget a lakók nagy része nem tud fizetni, és néhány ezer forintos kiadásra is nehéz rábírni a lakókat, még ha oly szükséges beruházásról is van szó. Miként várható el, hogy ezek a lakóközösségek hozzájáruljanak a több százezer forintos egyszeri, és a folyamatos akár havi tízezer forintos kiadáshoz? A semmiből miként lehet felépíteni a szemetes edények tárolására szolgáló bódékat? És a viszonylag jobb módú lakókat, társasházakat etikus dolog egy jogilag is kétséges, kevés gyakorlati haszonnal kecsegtető kísérletbe belekényszeríteni? Valóban az volna a Fideszes többségű közgyűlés szándéka, hogy egyetlen kevéssé átgondolt döntésük következményeként semmivé váljanak a több éves rezsiharc megtakarításai /már ha voltak egyáltalán/?

Az eddig lefolytatott lakógyűlések tapasztalata az, hogy a lakók ellenzik, és nem hajlandóak kifizetni a városvezetés kevésbé átgondolt ötletének költségeit, és ha szükséges akár a polgári engedetlenség eszközével is hajlandóak élni. Valóban az volna a cél, hogy a város lakóinak nagyobbik felét bírságolja az önkormányzat? Biztosak a társasházakra kötelezettséget róvó rendelet módosításra igennel szavazó képviselők, hogy döntésük a bírósági próbát is ki fogja állni? És valóban az volna a város célja, hogy saját polgáraival pereskedjen?

Ha nem, akkor most a képviselőknek lehetőségük van javítani, és igent mondani ezt az egész agymenést semmisé tévő LMP-s rendeletmódosításra.  

Oszd meg, hogy még többen olvashassák!