Mint arról előző blogbejegyzésemben beszámoltam, önálló képviselői indítványt nyújtottam be, melynek elfogadása esetén a tatabányaiak mentesülhettek volna az önkormányzat által rájuk rótt újabb - "kuka" - sarctól. Úgy tűnik hiába, módosító javaslatomat a Fidesz-KDNP-s képviselők az ügyel kapcsolatos lakossági tiltakozás dacára, és a számtalan tisztázatlan kérdés ellenére sem voltak hajlandók még csak napirendre sem venni. Így most minden marad a régiben, a társasházak elkezdhetnek gyűjteni az alsó hangon is legalább háromszázezer forintos „építkezésre”, vagy vállalják az állampolgári engedetlenség következményeit. Azt hogy a közgyűlésen ne kerüljön szóba a téma és a kormánypárti képviselőknek ne kelljen szembesülniük a néhány hónappal ezelőtti hibás döntésük következményeivel /fejenként/ csak egy gombnyomásukba került, de azt hogy a lakosság is hallgasson az ügyben, hogy az érintettek se beszéljenek róla, már sokkal nehezebb lesz elérniük. Nem elképzelhetetlen, hogy polgármesterünk abban bízik, a lakosság emlékezetében majd mint a századelő nagy beruházásainak atyja marad meg, de könnyen előfordulhat, hogy nevét jóval prózaibb  építmények, a kukáknak otthon adó bódék kapcsán emlegetik majd még jó sokáig a tatabányaiak, oszt lesz majd szomorkodás.