Mint arról már egy előző posztomban beszámoltam, a tatabányai azbeszt szennyezettség ügyében néhány fontos iratba nem nyerhettem betekintést, azok hiánya miatt. Miután ezt jeleztem a jegyző úr felé, némi kutakodás után, ezek egy részét  utólagosan a rendelkezésemre tudták bocsátani.

Legjobban annak a felmérésnek az anyagát vártam, melyet a 2000-es évek elején a Környezetvédelmi Minisztérium megrendelése alapján készített az Épületfenntartási K+F Alapítvány. A jelentés azonban csalódást okozott, mert ugyan konkrét megállapításokat tartalmaz a tatabányai lakótelepek szórt azbeszt szennyezettségére vonatkozóan, melyekről ez idáig csak másodlagos forrásokból voltak információink, azonban ez édes kevés, hiszen ez eddig is köztudomású tény volt. Azt azonban nem tudhatjuk meg belőle, hogy a város mely épületei szennyezettek szórt azbeszttel, mint ahogy azt sem, hogy mely épületek szigetelésénél használták a legnagyobb egészségügyi kockázatot jelentó kék azbesztet, és melyeknél a "kevésbé" veszélyes fehér azbesztet, így a jelenlegi ismereteink alapján továbbra sem rajzolható meg Tatabánya "szórt azbeszt térképe". A jelentés azonban reményre is okot ad e tekintetben, hiszen abban olvasható, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium megkeresése alapján az Épületfenntartási K+F Alapítvány létrehozott egy nyilvántartást a szórt azbeszt szennyezéssel érintett épületekről. Következő lépésként ennek a nyilvántartásnak az adatait igyekszem megszerezni, amelynek segítségével - reményeim szerint - végre konkrét címre rákeresve megállapítható lesz az adott épület, lépcsőház azbeszt szennyezettséggel való érintettség. 

Oszd meg, hogy még többen olvashassák!