A kérdés apropóját a Tatabánya 70 nevezetű támogatási csomag adja, melyet a tatabányai közgyűlés a múlt héten szavazott meg. A támogatási csomag központjában a gyermekek állnak, és a csomag négy elemet tartalmaz: 

- születési támogatás

- tanuló közlekedési támogatása

- védőoltás támogatás

- születésnapi köszöntések

A támogatási csomag 2018-tól kb. 200 millió forinttal fogja terhelni a városi büdzsét. A csomag legköltségesebb eleme a tanulók közlekedési támogatása, a maga majd 136 milliójával. Húzós összegről beszélünk, amit azonban sokkal hatékonyabban is fel lehetett volna használni, ugyanis az elfogadott szabályozás szerint ezt a rakás pénzt kizárólag az alsó tagozatos diákok közlekedésének támogatására fordítja a város. Arról, hogy a kisdiákok hány százaléka utazik helyi járatos buszokon, semmilyen előzetes felmérés nem készült, ennek ellenére cakkum-pakk kifizetik az összes alsós diáknak a helyi bérletet /erre megy el a majd 136 millió/, akkor is, ha Petike vagy Zsuzsika egész évben nem fog buszra ülni, mert anyu-apu inkább elkíséri vagy éppenséggel kocsival elviszi az iskolába. És valószínűleg igen sokan teszik ezt, hiszen lássuk be, a helyi járatos buszok nem éppen alsó tagozatos kisdiákokkal vannak tele. Ugyanakkor

a felső tagozatos és középiskolás diákokat kizárták a kedvezményezetti körből, holott épp ők azok, akik jellemzően igénybe veszik a helyi tömegközlekedést.

Ebben a formában

ez a támogatás pazarló,hiszen semmilyen előzetes felmérés nem igazolja, hogy valóban szükséges mind a négyezer alsó tagozatos diák számára megvásárolni a bérletet 135,6 millió forintért,

ráadásul indokolatlan és igazságtalan megkülönböztetést tesz diák és diák között az alapján, hogy a tanuló éppen az iskola negyedik vagy ötödik osztályában koptatja a padot. 

Jó ötlet, rossz megvalósítás. Nem ez az első eset, kár hogy az elhibázott döntések költségeit folyton nekünk kell állni.