Hosszas vita után április hónapban döntött a tatabányai közgyűlés (5. napirendi pont) a Sárberki és a Dózsekerti lakótelepekre kiírandó energetikai pályázat támogatásáról. A pályázat azonban csalóka, hiszen valójában az önkormányzat a hosszú ideje húzódó tatabányai szórt azbeszt szennyezésre próbál megoldást találni, még az őszi önkormányzati választások előtt. Ez az igyekezet a politikai motivációtól függetenül akár még dicséretes is lehetne, azonban az

általa kínált megoldás súlyos aggályokat vet fel a szórt azbeszttel szennyezett területen történő alkalmazás esetében.

A technológiai leírás alapján a szórt azbeszttel súlyosan szennyezett alagsori alsó födémre 138 báros nyomással fújnak pur habot, ami a remények szerint megköti a porózussá vált azbeszt szigetelést, egyúttal új szigetelőréteget képez. Hogy eközben milyen mértékű azbesztterhelés éri a lakókörnyezetben élőket nem nehéz elképzelni, különösen ha megnézzük a technológia alkalmazásáról készített kisfilmet, ahol láthatjuk, amint az azbeszt darabok potyognak le a födémről.

Nem láthatjuk viszont azt a milliónyi azbesztszálat, mely a légáramba jutva végigszennyezheti a lépcsőházat, lakásokat.

Azt sem nem tudhatjuk, hogy a „szigetelés” során milyen mértékűre emelkedett az azbesztkoncentráció, hiszen erről adatot kérésemre sem a technológiát azbesztes felületen már alkalmazó cég, sem a "szigetelést" megrendelő társasház kezelő. nem adott ki. Ha egyáltalán van bármilyen adat, hiszen

a cég, ezt a szigorúan bejelentés köteles tevékenységet hatósági bejelentés nélkül végezte.

Valószínűleg nem véletlenül, hiszen az általuk alkalmazott technológia nem alkalmas a szórt azbeszttel szennyezett területen történő szigetelésre, legalább is a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének véleménye ezt tartalmazza. Ennek ellenére - véleményem szerint - az önkormányzat továbbra is „falazni”  kíván az érintett technológiát alkalmazó cégnek vagy cégeknek, hiszen a pályázó nem köteles igazolni, hogy a hatósági bejelentési kötelezettségnek eleget tett, de még egy erre vonatkozó szándéknyilatkozatot sem szükséges benyújtania. Teszi – vagy inkább nem teszi – ezt annak ellenére, hogy a pályázati szöveg kiírásáról döntő Gazdasági, Lakásügyi és Turisztikai Bizottsági ülésen, magától a pályázati kiírást megszövegező előterjesztőtől hangzott el az a kérés, hogy még csak a veszélyes anyagot se említsenek a pályázat szövegében /hát még uram atyám azbesztet!/, mert ezzel egy esetleges kártérítési perben felelősségre lesz vonható az önkormányzat is. Abba, hogy ez az okfejtés jogilag mennyire állja meg a helyét – szerintem semennyire sem – nem mennék bele részletesebben, azonban

az a tény, hogy tudunk arról, hogy a technológia alkalmazása veszélyes lehet, ám ennek ellenére nem teszünk semmit azért, hogy ez a veszélyes helyzet ne is állhasson elő, sőt azért törjük magunkat, hogy ha előáll akkor az önkormányzat még véletlenül se lehessen felelősségre vonható, ez végtelen cinizmus, és felelőtlenség.

A jelenlegi pályázati kiírás alapján könnyen elképzelhető, hogy az önkormányzat olyan pályázókat fog támogatni, akik az azbeszttel szennyezett területen végzendő tevékenységre vonatkozó jogszabályi kötelezettségüknek nem tesznek eleget, és továbbra sincs semmi garancia arra, hogy az azbesztmentesítést alsó födémszigetelés során a környéken élők nem szenvednek el súlyos maradandó egészségkárosodást.

Közben az önkormányzat mint Pilátus jó előre mossa kezeit.